2010. február 23., kedd
2010. február 22., hétfő
Peszlegek Zalában
Az alábbi térkép a Peszlegek elhelyezkedését mutatja Zala megyében. Köszönet érte Dr. Peszleg Józsefnek.
Manyi néni elment...
Született: 1936. augusztus 20.,
Meghalt: 2008. november 3.
Ő egy igazán különleges mama volt. Szerette az unokáit, szeretett nagyokat sétálni, beszélgetni. Szerették az emberek és ő is szeretett mindenkit...
Forrás: http://www.gyertyagyujtas.hu/
Peszlegek a nagykanizsai temető-indexből
Peszleg László (meghalt ?), forrás: Nagykanizsa temető index 1937-1943
özv. Peszleg Lászlóné (meghalt ?), forrás: Nagykanizsa temető index 1937-1943
Peszleg Lászlóné (meghalt: 2009), forrás: Gyászjelentés
Peszleg Mária (meghalt: 1928), forrás: Anyakönyvi hírek
Forrás: http://csaladfa.faczan.hu/
Ldf. a másik özv. Peszleg Lászlónéról szóló bejegyzést 1943-ból!
özv. Peszleg Lászlóné (meghalt ?), forrás: Nagykanizsa temető index 1937-1943
Peszleg Lászlóné (meghalt: 2009), forrás: Gyászjelentés
Peszleg Mária (meghalt: 1928), forrás: Anyakönyvi hírek
Forrás: http://csaladfa.faczan.hu/
Ldf. a másik özv. Peszleg Lászlónéról szóló bejegyzést 1943-ból!
Még egy Peszleg-vers
Üzenet
Lehull a lepel a titokról,
S tudomást szerzel a Fiúról.
A Fiúról ki halt érted,
Hogy megmentse kicsi élted.
A Fiúról ki izzadt, fáradt,
Hogy el ne vessz a mában.
Most szólásra nyílik ajkam,
Hagyd, hogy kiáltsa majdan,
Mit szólni kíván,
S szavak híján.
Nem mond se többet,
Se sokkal kevesebbet:
Szeretlek Téged.
Igen Téged.
Peszleg Gábor
Lehull a lepel a titokról,
S tudomást szerzel a Fiúról.
A Fiúról ki halt érted,
Hogy megmentse kicsi élted.
A Fiúról ki izzadt, fáradt,
Hogy el ne vessz a mában.
Most szólásra nyílik ajkam,
Hagyd, hogy kiáltsa majdan,
Mit szólni kíván,
S szavak híján.
Nem mond se többet,
Se sokkal kevesebbet:
Szeretlek Téged.
Igen Téged.
Peszleg Gábor
Egy Peszleg-vers
Újabb csalódás után
"Egy új nap egy új remény"
De csak unalmas regény
Az életem
"Szerelmet kapsz édes kínt"
De Én csalódtam megint
Az érzésben
"A Szerelem vak nagyon"
És Én mégis csak hagyom
Játszon Velem
"El nem múló érzelem"
Akkor Én csak képzelem
Hogy múlni kell
1997-05-18
Peszleg Krisztina
"Egy új nap egy új remény"
De csak unalmas regény
Az életem
"Szerelmet kapsz édes kínt"
De Én csalódtam megint
Az érzésben
"A Szerelem vak nagyon"
És Én mégis csak hagyom
Játszon Velem
"El nem múló érzelem"
Akkor Én csak képzelem
Hogy múlni kell
1997-05-18
Peszleg Krisztina
Lehetőségek a jövőre nézve – avagy: hogyan mentsük meg Kanizsát?
(Kanizsa, Dél-Zalai hetilap, 2009. február 4.)
Múlt év novemberében írta ki a Jövő Bizottsága azt a pályázatot, amelynek eredményhirdetésére január 27-én került sor a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszán.
(...)
Peszleg Attila Három ötlet Nagykanizsa turizmusfejlesztéséhez – Út a város virágkorához című munkájával második helyezést ért el a Bizottság dobogóján. A mindössze 23 éves fiatalember a Pannon Egyetem Veszprémi Kampuszának Idegenforgalom és szálloda szakán végzett, s elmondása szerint mindig is lokálpatriótának érezte magát, így nagyon megörült, amikor szülei által értesült a pályázatról. Nem lombozták le azok a kritikák sem, amikor sokan azt mondták neki, hogy úgysem érdekel senkit, amit mond. És lám! Mint a cím is mutatja – három ötletet vetett fel, amelyek szerinte nagy mértékben növelnék Kanizsa jó hírét, emelnék turisztikája fényét. Az egyik a törökfürdő, melynek alapja a termálvíz. Így össze lehet kötni az egészséget és a kultúrát. Attila úgy véli, nem érdemes egy „második Zalakarost” kreálni, hiszen semmi értelme nem lenne ugyanazt a szolgáltatást nyújtani, így hangulatában más, de mégis az egészségre épülő wellness-szolgáltatásról van szó. A másik elképzelés a fiatalokat és a sportkedvelőket érinti leginkább: egy kaland-park a pécsi Mecsextrém mintájára, ahol különböző sportolási lehetőség várná az érdeklődőket. Harmadik gondolata a város ősi kereskedelmi szerepéhez kapcsolódik. Nagykanizsa az elmúlt 200-300 évben központi szerepet töltött be a kereskedelemben, s ez az utóbbi ötven évben bizony nagyon ellanyhult. Ennek ismételt elősegítése érdekében egy vásárközpontot kellene létrehozni, ahol hatalmas vásárokat lehetne rendezni, bemutatkozhatnának a különböző iparágak, a kereskedelem, a szolgáltatások képviselői, újdonságokat, új szabadalmakat mutathatnának be. Európai hírű rendezvény lehetne belőle – mint a BNV-ből is. Attila is reméli a befektetők megtalálását, hiszen ez elengedhetetlen a sikerhez. Egyébként ő egy igazán nemes gesztust is tett: a második helyezettnek járó 30.000 forint értékű vásárlási utalványt felajánlotta volt iskolájának, a Bolyai János Általános Iskolának
(...)
A lehetőségek korlátlanul kopogtatnak az ajtón, csak be kell őket engedni…
Múlt év novemberében írta ki a Jövő Bizottsága azt a pályázatot, amelynek eredményhirdetésére január 27-én került sor a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszán.
(...)
(...)
A lehetőségek korlátlanul kopogtatnak az ajtón, csak be kell őket engedni…
Felmegyek a miniszterhez!
Valamilyen véletlen folytán szerepel egy Peszleg a Felmegyek a miniszterhez! című magyar filmben:
Felmegyek a miniszterhez
fekete-fehér, magyar vígjáték, 98 perc, 1962
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott
rendező: Bán Frigyes
forgatókönyvíró: Markos Miklós, Galabárdi Zoltán
zeneszerző: Patachich Iván
operatőr: Szécsényi Ferenc
vágó: Morell Mihály
szereplő(k):
Páger Antal (Balogh Bódog)
Békés Itala (Juli, a felesége)
Gózon Gyula (Zsüle)
Bánhidi László (Peszleg)
Rajz János (Nyóca elnök)
Mády Szabó Gábor (tanácselnök)
Zenthe Ferenc
Schubert Éva
fekete-fehér, magyar vígjáték, 98 perc, 1962
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott
rendező: Bán Frigyes
forgatókönyvíró: Markos Miklós, Galabárdi Zoltán
zeneszerző: Patachich Iván
operatőr: Szécsényi Ferenc
vágó: Morell Mihály
szereplő(k):
Páger Antal (Balogh Bódog)
Békés Itala (Juli, a felesége)
Gózon Gyula (Zsüle)
Bánhidi László (Peszleg)
Rajz János (Nyóca elnök)
Mády Szabó Gábor (tanácselnök)
Zenthe Ferenc
Schubert Éva
Hernyék környéki töredékek
Két töredéket közöl a Google Books a "Közlemények Zala megye közgyüjteményeinek kutatásaiból" című kötetből, szerzők: Horváth Károly, Vaska Miklós, Zala Megyei Levéltár:
Úgy volt ez az elmuzsikált birtok, hogy a törökök egy terörékor elvittek egy Peszleg-lányt és ezért adtak cserébe egy birtokot, okirattal együtt. Ezt vették el a leitatott Peszlegtől, így odalett a lány és a birtok is.
Hős Peszlegek Hernyékben
A hernyéki temetőben az I. és II. világháborús emlékművön több hős Peszleg is szerepel, akik életüket áldozták a hazáért:
Vállalkozók elismerése
Tapolca - Vállalkozóként eltöltött negyven és huszonöt éves munkáért vehettek át arany-, illetve ezüstgyűrűt többen a Tapolcai Ipartestület minapi évzáró közgyűlésén.
napló-online, 2009. december. 22. kedd
Szerző: Szijártó János
Negyven éves vállalkozói munkáért díszoklevelet és aranygyűrűt kapott Bindics Zoltán kőműves mester, míg ezüstgyűrűt és a hozzá járó díszoklevelet heten vehették át Bándi Andrástól, az ipartestület elnökétől. A huszonöt éves vállalkozói munkáért járó elismerésben Pető István sümegi esztergályos mester, Németh János szentbékkállai villanyszerelő mester, valamint Bőczi Károly köveskáli mezőgazdasági gépszerelő mester részesült, míg a tapolcaiak közül Karafiát Mihály víz- és központifűtésszerelő mester, Peszleg Gyula lakatos, esztergályos mester, Vörös Béla informatikai, számítástechnikai vállalkozó és Kranabeth Tibor villanyszerelő mester fogadhatta az elnök gratulációját.
Az évzáró közgyűlésen Tarány Tamás, az ipartestület titkára röviden értékelte az idei esztendőt, és kitért a vállalkozókat érintő körülményekre. Mint mondta, tovább csökkent a kereslet, a talpon maradás nagyon nehéz a vállalkozók számára. Jellemző a körbetartozás, az ígéretek ellenére sem javultak a működési feltételek. Sőt, a gazdasági szabályzók szigorodtak és az adminisztráció sem csökkent, a közterhek változatlanok, illetve körük szélesedett.
Ma, akik tehetik, még kivárnak, ha esetleg javulnak a feltételek, azt ki tudják használni, fogalmazott a titkár.
napló-online, 2009. december. 22. kedd
Szerző: Szijártó János
Negyven éves vállalkozói munkáért díszoklevelet és aranygyűrűt kapott Bindics Zoltán kőműves mester, míg ezüstgyűrűt és a hozzá járó díszoklevelet heten vehették át Bándi Andrástól, az ipartestület elnökétől. A huszonöt éves vállalkozói munkáért járó elismerésben Pető István sümegi esztergályos mester, Németh János szentbékkállai villanyszerelő mester, valamint Bőczi Károly köveskáli mezőgazdasági gépszerelő mester részesült, míg a tapolcaiak közül Karafiát Mihály víz- és központifűtésszerelő mester, Peszleg Gyula lakatos, esztergályos mester, Vörös Béla informatikai, számítástechnikai vállalkozó és Kranabeth Tibor villanyszerelő mester fogadhatta az elnök gratulációját.
Az évzáró közgyűlésen Tarány Tamás, az ipartestület titkára röviden értékelte az idei esztendőt, és kitért a vállalkozókat érintő körülményekre. Mint mondta, tovább csökkent a kereslet, a talpon maradás nagyon nehéz a vállalkozók számára. Jellemző a körbetartozás, az ígéretek ellenére sem javultak a működési feltételek. Sőt, a gazdasági szabályzók szigorodtak és az adminisztráció sem csökkent, a közterhek változatlanok, illetve körük szélesedett.
Ma, akik tehetik, még kivárnak, ha esetleg javulnak a feltételek, azt ki tudják használni, fogalmazott a titkár.
Egy hős Peszleg Kapolcson
A kapolcsi temetőben található világháborús emlékművön szerepel Peszleg János neve.
Felirata: Ács Ferenc, Ács József, Bors Ferenc, Csóri Sándor, Domján Kálmán, Fazekas Ferenc, Gáspár Gábor, Gáspár Károly, Gáspár Lajos, Gyurcsek István, Hegyi Károly, Horváth János, Keller István, Kertész Aladár, Kertész Aladárné, Kertész Sándor és kislánya, Kovács Gyula, Kovács Jenő, Kövesdi János, Lővinger Ferencné, Marton Pál, Márkus Henrik, Márkus Henrikné, Márkus Ilona, Márkus Katalin, Márkus László, Márkus Pál, Márkus Pálné, Mezriczky Ferenc, Mezriczky Imre, Mészáros Gábor, Mohos Károly, Mohos Lajos, Mohos János, Molnár Pál, Nagy József, Pető István, Peszleg János, Poór József, Resze József, Reterics Lajos, Steiner Sándor, Szabó Imre, Szabó Imre, Szabó István, Szabó Márton, Szabó Miklós, Szalai Sándor, Szél Ferenc, Tauz János, Tál Imre, Vörös Pál, Vörösmarty Mihály, Weisz Eszter, Weisz József, Weisz Józsefné, Weisz László, Zábolyi Béla. Bocskai István, Buda Károly, Gyurcsek János, Horváth József, Keller József, Keller Pál, Keller Vince, Kiss János, Kövesi János, Marton Imre, Marton János, N. Török Ambrus, Söveg István, Szabó János, Tollner István, Török József.
Anyaga: vörös kő, fehér mészkő, fehér márvány, fém lövedékek.
Felavatva: 1992. (felújítás után).
Felirata: Ács Ferenc, Ács József, Bors Ferenc, Csóri Sándor, Domján Kálmán, Fazekas Ferenc, Gáspár Gábor, Gáspár Károly, Gáspár Lajos, Gyurcsek István, Hegyi Károly, Horváth János, Keller István, Kertész Aladár, Kertész Aladárné, Kertész Sándor és kislánya, Kovács Gyula, Kovács Jenő, Kövesdi János, Lővinger Ferencné, Marton Pál, Márkus Henrik, Márkus Henrikné, Márkus Ilona, Márkus Katalin, Márkus László, Márkus Pál, Márkus Pálné, Mezriczky Ferenc, Mezriczky Imre, Mészáros Gábor, Mohos Károly, Mohos Lajos, Mohos János, Molnár Pál, Nagy József, Pető István, Peszleg János, Poór József, Resze József, Reterics Lajos, Steiner Sándor, Szabó Imre, Szabó Imre, Szabó István, Szabó Márton, Szabó Miklós, Szalai Sándor, Szél Ferenc, Tauz János, Tál Imre, Vörös Pál, Vörösmarty Mihály, Weisz Eszter, Weisz József, Weisz Józsefné, Weisz László, Zábolyi Béla. Bocskai István, Buda Károly, Gyurcsek János, Horváth József, Keller József, Keller Pál, Keller Vince, Kiss János, Kövesi János, Marton Imre, Marton János, N. Török Ambrus, Söveg István, Szabó János, Tollner István, Török József.
Anyaga: vörös kő, fehér mészkő, fehér márvány, fém lövedékek.
Felavatva: 1992. (felújítás után).
Peszleg nevű papok
A Katolikus Lexikonban:
Szőce, Vas m.: plébánia a szombathelyi egyhm. körmend-szentgotthárdi esp. ker-ében. - 1286: Zelche. 1500: már létezett. Tp-át a 14. sz. elején Szt András tiszt-ére szent., a mait 1830: építették. Harangjait 1829: 70,7 cm átm. Anton Fiel Varasdon, 1923: 67,8 cm átm. Seltenhofer Frigyes fiai Sopronban öntötték. Lakói 1600 e. prot-ok lettek. 1733: alapították újra. Org-ját (1/7 m/r) 1903: Peppert Nándor építette. Kegyura 1880: Bach Fülöp. - Filiái 2000: Hegyhátszentjakab (13. sz. közepi Szt Jakab-tp-át temető veszi körül, 1790: átépítették; 1969: helyreállították), Őrimagyarósd, Rimány, Szaknyér. - Plébánosai: Móricz Mihály Lajos, 1734: Sághy Gábor, 1736: Csernyánsky István, 1740: Nagy Ferenc, 1760: Magyar Ferenc, 1770: Horváth László, 1772: Szokoly István Károly, 1773: Boronyai János, 1778: Czimmer Antal, 1780: Peszleg Ádám, 1784: Fábsics János, 1786: Pozsgai István, 1787: Letenyei István, 1801: Teklics József, 1804: Szabó László, 1805: Kofstein István, 1806: Sákovics János, 1813: Hajdt Balázs, 1837: Gergácz György, 1843: Sághy László, 1859: Rácz Mihály, 1885: Bucsics János, 1890: Horváth József, 1905: Kláffl Mihály, Angyal György, 1919: Siposs Ágoston, 1922: Herold József, Fömötör Flórián, 1923: Keszei Imre, 1934: László István, 1938: Gombás Nándor, 1943: Zenz Péter, 1952: Fodor Antal, 1962: Konkoly István, 1963: Gyürki László, 1969: Rilli László. 2000 e. Nádasd látja el. - Lakói 1940: 846 r.k., 159 ev., 11 ref., 3 izr., össz. 1019; 1983: 384 r.k., össz. 501. - 1948: 3 tanerős r.k. ált. isk-jában 192 tanuló. ** (Forrás: Gerecze II:995. - Schem. Sab. - Patay 1966, 1985. - MKA 2000:539. - Valter 2004:149, 185.)
***
Szepetnek, Zala m.: plébánia a szombathelyi egyhm. letenyei esp. ker-ében. - 1184: már létezett. A törökök 1578 e. elpusztították. 1710: alapították újra. Mai Őrangyalok-tp-át 1752: építették. Org-ját (2/13 m/r) 1896: Szalay Gyula építette, 1935: az →Angster gyár, 1988: Takács Péter bőv. Harangjait 1925: 98, 61, 48 cm átm. Rincker F. V. Bpen öntötte. Akv. 1711-től. Kegyura 1880: Batthyány Gusztáv hg. Anyanyelve 1880: m.; 1910: m., ném., horvát; 1940: m., ném. - Filiái 2000: Bajcsa (1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 13 ffit, 3 nőt), Sormás. - Plébánosai: Juranits Márton, 1716: Fraitnyák Márk Ferenc, 1732: Mataj Ferenc, 1738: Peszleg Ádám, 1748: Gollacz György, 1762: Vilics Miklós, 1767: Nagy Pál, 1772: Nagy Imre, 1781: Gregor Péter, 1792: Magda Simon, 1807: Kovács József, 1823: Palatin Simon, 1841: Karbatsist Ferenc, 1855: Bokányi György, 1893: Kiss Kálmán, Sövegjártó Móricz, 1897: Berkovich József, 1926: Naláczy András, 1928: Fábián Gábor, 1938: Mészáros Ferenc, 1960: Pungor László adm., 1980: Ódor Imre. - Lakói 1785: 822 r.k., össz. 1077; 1840: 998 r.k., 378 ev., össz. 1376; 1910: 1729 r.k., 650 ev., 22 izr., össz. 2401; 1940: 1590 r.k., 456 ev., 4 ref., 4 izr., össz. 2054; 1983: 800 r.k., össz. 1720. - 1948: 3 tanerős r.k. ált. isk-jában 173 tanuló. ** (Forrás: Schem. Sab. - Patay 1985. - MKA 2000:545.)
(Erről az időszakról a szepetneki honlap a következőket írja: "Az 1711-es pestisjárvány azonban áldozatokat követelt. 1717-ben Szapáry Miklós tulajdonába került. Katolikus egyházkerületi szerepe mellett erősödött az iskolai oktatás is. 1743-ban a Szapáry család magvaszakadtával a kincstárra szállt vissza a vagyon, de továbbra is mezővárosi rangban volt. 1744-ben már gróf Batthyány Lakos a birtokos; új urbáriumával azonban a jobbágyok terhei növekedtek. 1747-ben az őrangyalok tiszteletére szentelt templomáról olvashatunk, a nép, öt öreg eretneken kívül, mind katolikus volt. A pap kilenc éve itt Peszleg Ádám. 1750-ben mintegy 200 ház állt a faluban. 1756-ban Szepetnek ellentétbe került földesurával, a súlyos terhek miatt a lakosság nem akart neki engedelmeskedni. A következő évből megvan az úriszéki jegyzőkönyv, mely a Batthyány gróf elleni panaszt tartalmazza; ennek lényege: az uraság nem tartja be az urbáriumot, ezért a jobbágyok el akarnak menni. Ebbe Batthyány bele is egyezik – hiszen lesznek helyettük mások -, de a hátralévő szolgáltatásokat mégsem engedi el.")
***
Rábahídvég, Vas m.: plébánia a v. győri, majd szombathelyi egyhm. vasvári esp. ker-ében. - 1342: már létezett. Tp-át Szentháromság tit-ra sztelték, a mait 1834: építették. A Fájdalmas Anya- és Szt József-mellékoltárképeket →Dorfmeister István festette. Lakói 1547 u. ev-ok lettek. 1693: alapították újra. Harangjait 1922: 98, 50 cm átm. Seltenhofer Frigyes fiai, 1966: 60 cm átm. Ducsák István öntötte. Anyakönyvei 1715-től. Kegyura 1880: a közbirtokosok. - Plébánosai: Farkas Sándor, 1715: Petrány András, 1734: Barbacsy János, 1739: Derzsanic Pál, 1752: Copek György, 1784: Peszlegh Ádám, 1792: Papp József, 1797: Szélessy Ferenc, 1804: Tóth Ádám, 1831: Szekszer István, 1845: Csontos Ferenc, 1874: Soós János, 1914: Frim Gyula adm., 1917: Szekér Antal, 1964: Honti Imre, 1973: Rajki Ernő. 2000 e-: Püspökmolnári látja el. - Lakói 1840: 903 r.k., 1 ev., 8 ref., 120 izr., össz. 1032; 1910: 1362 r.k., 18 ev., 3 ref., 50 izr., össz. 1433; 1940: 1529 r.k., 8 ev., 5 ref., 38 izr., össz. 1580; 1983: 1102 r.k., össz. 1210. - 1948: 5 tanerős r.k. ált. isk-jában 240 tanuló. ** (Forrás: Gerecze II:988. - Garas 1955:191. - Schem. Sab. 1972:99. - Patay 1985. - MKA 2000:535.)
***
Lovászi honlapja szerint itt volt a faluban plébános Peszlegh Mihály, 1769–1796†, aki született 1735 körül, Hernyékben.
***
A vasi egyházmegyei regiszter két Peszleg nevű papot ismer:
1008. Peszlegh Ádám.
Sz. Hernyéken 1745 körül. A teológiát mint a zágrábi egyházmegye növendéke a bolognai egyetemen végezte. Felsz. 1770-ben Zágrábban. Káplán volt Lentiben (1770-72), Pákán (1772-76), Lendvavásárhelyen (1776), Kerkaszentmiklóson (1776-77), ismét Pákán (1777. dec.-1780), pléb. Szőcén (1781-1784. márc.), pléb. Rábahidvégen 1784. márc.-tól 1791. dec. 27-én beköv. haláláig. Horvátul és közepesen németül is beszélt. - P. C. 1792. p. 5. – Vis. Can. Páka, 1778. máj. 30-31. - Rábahidvégen 600 frtos misealapítványt tett.
1009. Peszlegh Ádám.
Sz. Hernyéken 1735 körül. A teológiát a zágrábi szemináriumban hallgatta. Felsz. 1758-ban. Káplán volt Pákán (1758-61), Alsólendván (1761-69), pléb. Kerkaszentmiklóson 1769-től 1796. dec. 24-én beköv. haláláig. Közepesen beszélt horvátul is. Kerkaszentmiklóson 500 frtos alapítványt tett öröklámpaolajra. - P. C. 1796. p. 297; 1797. p. 3.
Szőce, Vas m.: plébánia a szombathelyi egyhm. körmend-szentgotthárdi esp. ker-ében. - 1286: Zelche. 1500: már létezett. Tp-át a 14. sz. elején Szt András tiszt-ére szent., a mait 1830: építették. Harangjait 1829: 70,7 cm átm. Anton Fiel Varasdon, 1923: 67,8 cm átm. Seltenhofer Frigyes fiai Sopronban öntötték. Lakói 1600 e. prot-ok lettek. 1733: alapították újra. Org-ját (1/7 m/r) 1903: Peppert Nándor építette. Kegyura 1880: Bach Fülöp. - Filiái 2000: Hegyhátszentjakab (13. sz. közepi Szt Jakab-tp-át temető veszi körül, 1790: átépítették; 1969: helyreállították), Őrimagyarósd, Rimány, Szaknyér. - Plébánosai: Móricz Mihály Lajos, 1734: Sághy Gábor, 1736: Csernyánsky István, 1740: Nagy Ferenc, 1760: Magyar Ferenc, 1770: Horváth László, 1772: Szokoly István Károly, 1773: Boronyai János, 1778: Czimmer Antal, 1780: Peszleg Ádám, 1784: Fábsics János, 1786: Pozsgai István, 1787: Letenyei István, 1801: Teklics József, 1804: Szabó László, 1805: Kofstein István, 1806: Sákovics János, 1813: Hajdt Balázs, 1837: Gergácz György, 1843: Sághy László, 1859: Rácz Mihály, 1885: Bucsics János, 1890: Horváth József, 1905: Kláffl Mihály, Angyal György, 1919: Siposs Ágoston, 1922: Herold József, Fömötör Flórián, 1923: Keszei Imre, 1934: László István, 1938: Gombás Nándor, 1943: Zenz Péter, 1952: Fodor Antal, 1962: Konkoly István, 1963: Gyürki László, 1969: Rilli László. 2000 e. Nádasd látja el. - Lakói 1940: 846 r.k., 159 ev., 11 ref., 3 izr., össz. 1019; 1983: 384 r.k., össz. 501. - 1948: 3 tanerős r.k. ált. isk-jában 192 tanuló. ** (Forrás: Gerecze II:995. - Schem. Sab. - Patay 1966, 1985. - MKA 2000:539. - Valter 2004:149, 185.)
***
Szepetnek, Zala m.: plébánia a szombathelyi egyhm. letenyei esp. ker-ében. - 1184: már létezett. A törökök 1578 e. elpusztították. 1710: alapították újra. Mai Őrangyalok-tp-át 1752: építették. Org-ját (2/13 m/r) 1896: Szalay Gyula építette, 1935: az →Angster gyár, 1988: Takács Péter bőv. Harangjait 1925: 98, 61, 48 cm átm. Rincker F. V. Bpen öntötte. Akv. 1711-től. Kegyura 1880: Batthyány Gusztáv hg. Anyanyelve 1880: m.; 1910: m., ném., horvát; 1940: m., ném. - Filiái 2000: Bajcsa (1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 13 ffit, 3 nőt), Sormás. - Plébánosai: Juranits Márton, 1716: Fraitnyák Márk Ferenc, 1732: Mataj Ferenc, 1738: Peszleg Ádám, 1748: Gollacz György, 1762: Vilics Miklós, 1767: Nagy Pál, 1772: Nagy Imre, 1781: Gregor Péter, 1792: Magda Simon, 1807: Kovács József, 1823: Palatin Simon, 1841: Karbatsist Ferenc, 1855: Bokányi György, 1893: Kiss Kálmán, Sövegjártó Móricz, 1897: Berkovich József, 1926: Naláczy András, 1928: Fábián Gábor, 1938: Mészáros Ferenc, 1960: Pungor László adm., 1980: Ódor Imre. - Lakói 1785: 822 r.k., össz. 1077; 1840: 998 r.k., 378 ev., össz. 1376; 1910: 1729 r.k., 650 ev., 22 izr., össz. 2401; 1940: 1590 r.k., 456 ev., 4 ref., 4 izr., össz. 2054; 1983: 800 r.k., össz. 1720. - 1948: 3 tanerős r.k. ált. isk-jában 173 tanuló. ** (Forrás: Schem. Sab. - Patay 1985. - MKA 2000:545.)
(Erről az időszakról a szepetneki honlap a következőket írja: "Az 1711-es pestisjárvány azonban áldozatokat követelt. 1717-ben Szapáry Miklós tulajdonába került. Katolikus egyházkerületi szerepe mellett erősödött az iskolai oktatás is. 1743-ban a Szapáry család magvaszakadtával a kincstárra szállt vissza a vagyon, de továbbra is mezővárosi rangban volt. 1744-ben már gróf Batthyány Lakos a birtokos; új urbáriumával azonban a jobbágyok terhei növekedtek. 1747-ben az őrangyalok tiszteletére szentelt templomáról olvashatunk, a nép, öt öreg eretneken kívül, mind katolikus volt. A pap kilenc éve itt Peszleg Ádám. 1750-ben mintegy 200 ház állt a faluban. 1756-ban Szepetnek ellentétbe került földesurával, a súlyos terhek miatt a lakosság nem akart neki engedelmeskedni. A következő évből megvan az úriszéki jegyzőkönyv, mely a Batthyány gróf elleni panaszt tartalmazza; ennek lényege: az uraság nem tartja be az urbáriumot, ezért a jobbágyok el akarnak menni. Ebbe Batthyány bele is egyezik – hiszen lesznek helyettük mások -, de a hátralévő szolgáltatásokat mégsem engedi el.")
***
Rábahídvég, Vas m.: plébánia a v. győri, majd szombathelyi egyhm. vasvári esp. ker-ében. - 1342: már létezett. Tp-át Szentháromság tit-ra sztelték, a mait 1834: építették. A Fájdalmas Anya- és Szt József-mellékoltárképeket →Dorfmeister István festette. Lakói 1547 u. ev-ok lettek. 1693: alapították újra. Harangjait 1922: 98, 50 cm átm. Seltenhofer Frigyes fiai, 1966: 60 cm átm. Ducsák István öntötte. Anyakönyvei 1715-től. Kegyura 1880: a közbirtokosok. - Plébánosai: Farkas Sándor, 1715: Petrány András, 1734: Barbacsy János, 1739: Derzsanic Pál, 1752: Copek György, 1784: Peszlegh Ádám, 1792: Papp József, 1797: Szélessy Ferenc, 1804: Tóth Ádám, 1831: Szekszer István, 1845: Csontos Ferenc, 1874: Soós János, 1914: Frim Gyula adm., 1917: Szekér Antal, 1964: Honti Imre, 1973: Rajki Ernő. 2000 e-: Püspökmolnári látja el. - Lakói 1840: 903 r.k., 1 ev., 8 ref., 120 izr., össz. 1032; 1910: 1362 r.k., 18 ev., 3 ref., 50 izr., össz. 1433; 1940: 1529 r.k., 8 ev., 5 ref., 38 izr., össz. 1580; 1983: 1102 r.k., össz. 1210. - 1948: 5 tanerős r.k. ált. isk-jában 240 tanuló. ** (Forrás: Gerecze II:988. - Garas 1955:191. - Schem. Sab. 1972:99. - Patay 1985. - MKA 2000:535.)
***
Lovászi honlapja szerint itt volt a faluban plébános Peszlegh Mihály, 1769–1796†, aki született 1735 körül, Hernyékben.
***
A vasi egyházmegyei regiszter két Peszleg nevű papot ismer:
1008. Peszlegh Ádám.
Sz. Hernyéken 1745 körül. A teológiát mint a zágrábi egyházmegye növendéke a bolognai egyetemen végezte. Felsz. 1770-ben Zágrábban. Káplán volt Lentiben (1770-72), Pákán (1772-76), Lendvavásárhelyen (1776), Kerkaszentmiklóson (1776-77), ismét Pákán (1777. dec.-1780), pléb. Szőcén (1781-1784. márc.), pléb. Rábahidvégen 1784. márc.-tól 1791. dec. 27-én beköv. haláláig. Horvátul és közepesen németül is beszélt. - P. C. 1792. p. 5. – Vis. Can. Páka, 1778. máj. 30-31. - Rábahidvégen 600 frtos misealapítványt tett.
1009. Peszlegh Ádám.
Sz. Hernyéken 1735 körül. A teológiát a zágrábi szemináriumban hallgatta. Felsz. 1758-ban. Káplán volt Pákán (1758-61), Alsólendván (1761-69), pléb. Kerkaszentmiklóson 1769-től 1796. dec. 24-én beköv. haláláig. Közepesen beszélt horvátul is. Kerkaszentmiklóson 500 frtos alapítványt tett öröklámpaolajra. - P. C. 1796. p. 297; 1797. p. 3.
Ursula Peszleg, szupermodell Dél-Amerikából
Ursula Peszleg a MAC butikhálózat "arca", Mexikóban.
MAC San Luis Potosí
Plaza Divina
Local 4
Av. Venustiano Carranza 1996
Colonia Polanco
Plaza Divina
Local 4
Av. Venustiano Carranza 1996
Colonia Polanco
Két kivándorló Peszleg
Az Ellis Islanden léptek Amerika szabad földjére a kivándorlók. Két Peszleget találtunk a regiszterekben:
Peszleg Lajos 1907. október 3-án érkezett a Carpathia fedélzetén Fiuméből, 32 éves volt, szülőfaluja a magyarországi Karácsonyfa.
Peszleg Gábor hernyéki illetőségű "ausztriai magyar", 35 éves és a Lapland gőzössel érkezett Antwerpenből 1910. január 18-án.
Hernyék - a Peszlegek "ősi fészke"
Első említése 1322-ből származik, Hernech alakban. Két évvel később, 1324. december 26-án, Visegrádon kelt adománylevelében I. Károly király Lendvai (Bánfi) Miklósnak adományozza Csömödérrel és Várföldével együtt. A környék néhány falujához hasonlóan, a XIV. század során a szentpéterföldi Őzi család birtokába került. 1472-ben Őzi György tulajdonában volt, majd annak halála után ismét a Bánfi család, nevezetesen szintén Lendvay Bánfi Miklós kezére jutott. A család kezén maradt 1644-ig, Bánffy Kristóf haláláig.
1524-ben három zsellérről tesznek említést a birtokon. 1542-ben 12 portáról, azaz házról, illetve telekről van tudomásunk. Majd 6 év múlva már csak hétről. Ebből egy a bíróé, 4 új, 1 idegené (jövevény), 1 majorsági (uradalmi). 11 zsellér él ekkor a faluban. A házak és lakóinak száma az évek folyamán megközelítően állandó az egész XVI. században. Bánffy Kristóffal, 1644-ben, kihalt a család és a birtok -, ahogy ez szinte a környék összes Bánffy birtokával történt - a gróf Nádasdy család kezére jutott. Osztozott a környékbeli falvak sorsában, abban is, hogy a török elpusztította. 1663-ban, tehát a Nádasdyak idején, azt írták róla, hogy korábban 52 negyed telek volt a faluban. Pusztulása után a földeket a környező falvak jobbágyai használták bérlet fejében. Nádasdy Ferencet, a Wesselényi nádorról elnevezett Habsburg ellenes összeesküvés miatt társaival - Frangepán Kristóffal, Zrínyi Péterrel együtt - kivégezték, birtokai a kincstárra szálltak.
Az elpusztult falut, az ismert korabeli telepítéseknél korábban, már 1678-ban, a sok éve lakatlan Hernyék pusztát kiadják betelepítésre - akkori szóhasználattal megszállításra - Peszleg Mihálynak. 1866-ban megtörtént a falu határában lévő földek tagosítása. Ez az elaprózott területek egy darabba – tagba - való összevonását jelentette, amivel azok művelhetősége könnyebbé vált.
A falu életét végig meghatározta az őket körülvevő erdő. A növénytermesztés mellett a másik megélhetési forrást ez jelentette számukra. Télen az erdőre jártak fát vágni. Erdei iparként a szénégetést, a gyantagyűjtést végezték. Táplálék kiegészítést és bevételi forrást is jelentett a bő gombatermés, amit nyersen, de főleg szárítva értékesítettek a piacokon. Az ipart a faluban egy-egy varga, kovács és a fazekasok jelentették, akik a XVII. század második felétől folyamatosan jelen voltak a falu életében. 1925-ben az iparosokat 1 cipész, 1 kovács, 1 kályhás és 1 kocsmáros képviselte. A gazdaságban - a politikai változások nyomán - bekövetkezett életmód váltás eredményeként a lakosság egy része, az 1959. december 31-én megalakult „Kossuth" Termelőszövetkezetben lett tag, más részük munkát keresett az iparban, Lentiben vagy Zalaegerszegen. A termelőszövetkezet rövid önállóság után, 1964. január 1-én egyesült a csömödéri „Jobblét" Tsz-el. Tagsága e rövid idő alatt 97-102 fő közt változott. A termelőszövetkezet elnökei ez idő alatt: Gálos Albert (1959-1960), Peszleg István (1960-61), Illés József (1962-63). A falu közigazgatási, oktatási hovatartozását a XIX-XX. század fordulójáig meghatározta a Szent István-i rendelkezés, mely a falvakat egy-egy plébániába tömörítette. Ennek eredményeként, amikor a falvak jegyzőt választhattak - ez a XIX. század első felétől vált általánossá - a falu a plébánia központ jegyzőjét bízta meg ez irányú feladatok ellátásával. Majd, amikor 1860-ban megalakult a pákai körjegyzőség, ők is csatlakoztak hozzá. Ez az állapot 1922. január l-ig tartott, amikor a megalakított csömödéri körjegyzőséghez csatolták őket. 1945-öt követően, a korábbi községi képviselőtestület tovább működött, majd 1950-ben megalakultak a tanácsok. A hernyéki önálló községi tanács 1965-ben szűnt meg. Feladatait a csömödéri községi közös tanács vette át. A tanácsok megszűntével ismét önkormányzat igazgatja a községet. A község a csömödéri körjegyzőség tagja, Iklódbördőcével, Kisszigettel és Zebeckével együtt. Egészségügyileg ez a kapcsolat tovább fennállt. Az első egészségügyre vonatkozó adatunk 1778-ból van, amikor a falu bábaasszonyaként Tóth Katalint említik.
1855-ben csatlakozott a falu a pákai székhellyel létrehozott orvosi körhöz, melyet 29 falu hozott létre. Az alapító iratot, a község képviseletében Gálos György és Peszleg István esküdt látta el kézjegyével. 1925-ben még Pákához tartoztak. Csak a csömödéri körorvosi státusz létrehozása után került át Csömödérhez az orvosi ellátás.
Mint említettük az iskolai oktatás terén is a plébánia központi községében létrehozott egyházi iskola látta el a plébánia területén lévő falvak gyermekeinek oktatását. Erre a faluval kapcsolatos hivatalos adatunk 1770-ből van: „A pákai plébániához tartoznak, az ottani tanítónak fizetnek, és az szolgál nekik. A tanulni vágyó gyerekek növekvő száma, illetve a tankötelezettség bevezetése egyre inkább arra ösztönözte a falvakat, hogy önálló iskolát teremtsenek, és maguk alkalmazzanak tanítót. Ez a XIX. század során, illetve a XX. század elején minden, a pákai plébániához tartozó községben magvalósult. A hernyéki iskoláról az első használható adatunk 1885-ből származik. Feltételezhetjük, hogy az iskolát 1880 körül hozhatták létre, és az községi volt, mert nem említik a plébániához tartozó felekezeti iskolák közt. Mivel e munkán belül nem feladatunk a hernyéki iskola történetének kutatása, csupán a rendelkezésünkre álló, további információkat említjük meg. 1911-ben Kámán István volt a községi tanító 1933-ban Molnár Ilona. 1948-ban, az iskolák államosítása okán összeírták az ország összes iskoláját. . A falut övező hatalmas erdők miatt az erdei életmód volt jellemző Hernyéken. Az erdőben sok a nagyvad, a faluban sok volt az orvvadász. Az erdei állattartás volt a gazdasági élet alapja. A disznókat az erdőn, makkon hizlalták. Egykor az építkezés is kizárólag fából történt. Az 1950-es években is folyt a szénégetés a faluban. Korábban a fazsindelykészítés is jelentős volt, ez 1900 körül szűnt meg. Az erdő sok más hasznot is hajtott a falu népének (gyűjtögetés, madarászás, stb.) A kender- és len termesztés, a fonás és a szövés is általános volt.
Az építkezésben ma éles ellentét mutatkozik. A lakóházak mind „új", cseréptetős téglaépületek. Az első ilyen ház 1891-ben épült, a legtöbb pedig 1910 után. Nagyban folyt akkoriban - házilag - a téglaégetés, amihez a tűzifa bőven rendelkezésre állott. így a füstös-konyhás boronaházak teljesen eltűntek. Viszont a falut övező pajták szinte kivétel nélkül, még 1961-ben is - régi, zsúptetős boronaépületek. A falu építkezésére ez a kettősség a jellemző. Néprajzilag a sok boronapajta nagyon értékes. Szili István zsúptetős boronaistállója szintén jellegzetes épület.
A közigazgatás, oktatás kapcsán is szóba került az egyházi hovatartozás. Ennek révén szót kell ejteni a vallásgyakorlásról. A falu lakói a kezdetektől katolikusok voltak. Némi bizonytalanságot jelent azonban a Bánffyak XVI-XVII. századi birtoklása, mert ők áttértek a református hitre, bár később rekatolizáltak. Nincs nyoma, hogy ekkor a falu követte volna gazdáit az új hitre. A XVIII. században egyértelműen katolikusok. Templomba Pákára jártak. Ez később lazult, mert a közlekedési nehézségek miatt többen a könnyebben megközelíthető novait választották. „Jelesebb ünnepeken megteltek a templomok. A pákai templom előtt minden községnek megvolt a maga gyülekezési helye. Nova az erdőn keresztül öt, Páka a csömödéri Miseúton és a réten keresztül úgy hat km, Lenti meg nyolc km postaútnak. Pákára csak jó időben, a másik két helyre - mivel kövesútja van - máskor is el-eljártak. Tekintettel arra, hogy templom nincs a faluban, az asszonyok néhány templomhoz kötődő szokást a saját körülményeikre alkalmazva tartottak meg. A májusi Utániakat szombat esténként, szorosabb munkaidőben pedig vasárnap délután tartották meg, a temetőben - írja Horváth Károly. A hernyékiek templom melletti gyülekező helye - mivel ők a rét felől jöttek - a torony mellett volt. Vallásosságuk bizonyítéka, hogy falujukból is került ki pap; Peszleg Mihály, aki 1761-63, és Peszleg Ádám személyében, aki 1771-74 és 1777-80 közt volt káplán Pákán. A falut - bár Iklódbördőce, Csömödér, Nova, Zajda, Kissziget és Zebecke felé is vezettek utak - egy viszonylag zárt világnak kell tekinteni, ami az erdőknek volt tulajdonítható, és annak, hogy csak egy irányba vitt be, illetve ki, kövesút. Ez nagyban meghatározta életüket, szokásaikat, még akkor is, ha ezek lényegesen nem tértek el a környező falvak szokásaitól és hagyományaitól.
Az 1970-es években tűzoltó szertárat építettek, sőt labdarúgó csapatuk is volt, némi külső segítséggel. A zajdai laktanyai katonái közül is többen játszottak a csapatban.
A mezőgazdasági jövedelem nem tudott megfelelő megélhetést biztosítani az itt élők számára, ezért egyre többen választották az ipart. Az 1970-es években, pedig a környék falvaira oly jellemző módon, a hernyéki fiatalok egy része is a beköltözést választotta Lentibe vagy Zalaegerszegre, ahol kedvezőnek számító módon juthattak lakáshoz, felhagyva ezzel a megerőltetőnek számító bejárással.
Molnár László nyomán
Hernyék község honlapjáról
1524-ben három zsellérről tesznek említést a birtokon. 1542-ben 12 portáról, azaz házról, illetve telekről van tudomásunk. Majd 6 év múlva már csak hétről. Ebből egy a bíróé, 4 új, 1 idegené (jövevény), 1 majorsági (uradalmi). 11 zsellér él ekkor a faluban. A házak és lakóinak száma az évek folyamán megközelítően állandó az egész XVI. században. Bánffy Kristóffal, 1644-ben, kihalt a család és a birtok -, ahogy ez szinte a környék összes Bánffy birtokával történt - a gróf Nádasdy család kezére jutott. Osztozott a környékbeli falvak sorsában, abban is, hogy a török elpusztította. 1663-ban, tehát a Nádasdyak idején, azt írták róla, hogy korábban 52 negyed telek volt a faluban. Pusztulása után a földeket a környező falvak jobbágyai használták bérlet fejében. Nádasdy Ferencet, a Wesselényi nádorról elnevezett Habsburg ellenes összeesküvés miatt társaival - Frangepán Kristóffal, Zrínyi Péterrel együtt - kivégezték, birtokai a kincstárra szálltak.
Az elpusztult falut, az ismert korabeli telepítéseknél korábban, már 1678-ban, a sok éve lakatlan Hernyék pusztát kiadják betelepítésre - akkori szóhasználattal megszállításra - Peszleg Mihálynak. 1866-ban megtörtént a falu határában lévő földek tagosítása. Ez az elaprózott területek egy darabba – tagba - való összevonását jelentette, amivel azok művelhetősége könnyebbé vált.
A falu életét végig meghatározta az őket körülvevő erdő. A növénytermesztés mellett a másik megélhetési forrást ez jelentette számukra. Télen az erdőre jártak fát vágni. Erdei iparként a szénégetést, a gyantagyűjtést végezték. Táplálék kiegészítést és bevételi forrást is jelentett a bő gombatermés, amit nyersen, de főleg szárítva értékesítettek a piacokon. Az ipart a faluban egy-egy varga, kovács és a fazekasok jelentették, akik a XVII. század második felétől folyamatosan jelen voltak a falu életében. 1925-ben az iparosokat 1 cipész, 1 kovács, 1 kályhás és 1 kocsmáros képviselte. A gazdaságban - a politikai változások nyomán - bekövetkezett életmód váltás eredményeként a lakosság egy része, az 1959. december 31-én megalakult „Kossuth" Termelőszövetkezetben lett tag, más részük munkát keresett az iparban, Lentiben vagy Zalaegerszegen. A termelőszövetkezet rövid önállóság után, 1964. január 1-én egyesült a csömödéri „Jobblét" Tsz-el. Tagsága e rövid idő alatt 97-102 fő közt változott. A termelőszövetkezet elnökei ez idő alatt: Gálos Albert (1959-1960), Peszleg István (1960-61), Illés József (1962-63). A falu közigazgatási, oktatási hovatartozását a XIX-XX. század fordulójáig meghatározta a Szent István-i rendelkezés, mely a falvakat egy-egy plébániába tömörítette. Ennek eredményeként, amikor a falvak jegyzőt választhattak - ez a XIX. század első felétől vált általánossá - a falu a plébánia központ jegyzőjét bízta meg ez irányú feladatok ellátásával. Majd, amikor 1860-ban megalakult a pákai körjegyzőség, ők is csatlakoztak hozzá. Ez az állapot 1922. január l-ig tartott, amikor a megalakított csömödéri körjegyzőséghez csatolták őket. 1945-öt követően, a korábbi községi képviselőtestület tovább működött, majd 1950-ben megalakultak a tanácsok. A hernyéki önálló községi tanács 1965-ben szűnt meg. Feladatait a csömödéri községi közös tanács vette át. A tanácsok megszűntével ismét önkormányzat igazgatja a községet. A község a csömödéri körjegyzőség tagja, Iklódbördőcével, Kisszigettel és Zebeckével együtt. Egészségügyileg ez a kapcsolat tovább fennállt. Az első egészségügyre vonatkozó adatunk 1778-ból van, amikor a falu bábaasszonyaként Tóth Katalint említik.
1855-ben csatlakozott a falu a pákai székhellyel létrehozott orvosi körhöz, melyet 29 falu hozott létre. Az alapító iratot, a község képviseletében Gálos György és Peszleg István esküdt látta el kézjegyével. 1925-ben még Pákához tartoztak. Csak a csömödéri körorvosi státusz létrehozása után került át Csömödérhez az orvosi ellátás.
Mint említettük az iskolai oktatás terén is a plébánia központi községében létrehozott egyházi iskola látta el a plébánia területén lévő falvak gyermekeinek oktatását. Erre a faluval kapcsolatos hivatalos adatunk 1770-ből van: „A pákai plébániához tartoznak, az ottani tanítónak fizetnek, és az szolgál nekik. A tanulni vágyó gyerekek növekvő száma, illetve a tankötelezettség bevezetése egyre inkább arra ösztönözte a falvakat, hogy önálló iskolát teremtsenek, és maguk alkalmazzanak tanítót. Ez a XIX. század során, illetve a XX. század elején minden, a pákai plébániához tartozó községben magvalósult. A hernyéki iskoláról az első használható adatunk 1885-ből származik. Feltételezhetjük, hogy az iskolát 1880 körül hozhatták létre, és az községi volt, mert nem említik a plébániához tartozó felekezeti iskolák közt. Mivel e munkán belül nem feladatunk a hernyéki iskola történetének kutatása, csupán a rendelkezésünkre álló, további információkat említjük meg. 1911-ben Kámán István volt a községi tanító 1933-ban Molnár Ilona. 1948-ban, az iskolák államosítása okán összeírták az ország összes iskoláját. . A falut övező hatalmas erdők miatt az erdei életmód volt jellemző Hernyéken. Az erdőben sok a nagyvad, a faluban sok volt az orvvadász. Az erdei állattartás volt a gazdasági élet alapja. A disznókat az erdőn, makkon hizlalták. Egykor az építkezés is kizárólag fából történt. Az 1950-es években is folyt a szénégetés a faluban. Korábban a fazsindelykészítés is jelentős volt, ez 1900 körül szűnt meg. Az erdő sok más hasznot is hajtott a falu népének (gyűjtögetés, madarászás, stb.) A kender- és len termesztés, a fonás és a szövés is általános volt.
Az építkezésben ma éles ellentét mutatkozik. A lakóházak mind „új", cseréptetős téglaépületek. Az első ilyen ház 1891-ben épült, a legtöbb pedig 1910 után. Nagyban folyt akkoriban - házilag - a téglaégetés, amihez a tűzifa bőven rendelkezésre állott. így a füstös-konyhás boronaházak teljesen eltűntek. Viszont a falut övező pajták szinte kivétel nélkül, még 1961-ben is - régi, zsúptetős boronaépületek. A falu építkezésére ez a kettősség a jellemző. Néprajzilag a sok boronapajta nagyon értékes. Szili István zsúptetős boronaistállója szintén jellegzetes épület.
A közigazgatás, oktatás kapcsán is szóba került az egyházi hovatartozás. Ennek révén szót kell ejteni a vallásgyakorlásról. A falu lakói a kezdetektől katolikusok voltak. Némi bizonytalanságot jelent azonban a Bánffyak XVI-XVII. századi birtoklása, mert ők áttértek a református hitre, bár később rekatolizáltak. Nincs nyoma, hogy ekkor a falu követte volna gazdáit az új hitre. A XVIII. században egyértelműen katolikusok. Templomba Pákára jártak. Ez később lazult, mert a közlekedési nehézségek miatt többen a könnyebben megközelíthető novait választották. „Jelesebb ünnepeken megteltek a templomok. A pákai templom előtt minden községnek megvolt a maga gyülekezési helye. Nova az erdőn keresztül öt, Páka a csömödéri Miseúton és a réten keresztül úgy hat km, Lenti meg nyolc km postaútnak. Pákára csak jó időben, a másik két helyre - mivel kövesútja van - máskor is el-eljártak. Tekintettel arra, hogy templom nincs a faluban, az asszonyok néhány templomhoz kötődő szokást a saját körülményeikre alkalmazva tartottak meg. A májusi Utániakat szombat esténként, szorosabb munkaidőben pedig vasárnap délután tartották meg, a temetőben - írja Horváth Károly. A hernyékiek templom melletti gyülekező helye - mivel ők a rét felől jöttek - a torony mellett volt. Vallásosságuk bizonyítéka, hogy falujukból is került ki pap; Peszleg Mihály, aki 1761-63, és Peszleg Ádám személyében, aki 1771-74 és 1777-80 közt volt káplán Pákán. A falut - bár Iklódbördőce, Csömödér, Nova, Zajda, Kissziget és Zebecke felé is vezettek utak - egy viszonylag zárt világnak kell tekinteni, ami az erdőknek volt tulajdonítható, és annak, hogy csak egy irányba vitt be, illetve ki, kövesút. Ez nagyban meghatározta életüket, szokásaikat, még akkor is, ha ezek lényegesen nem tértek el a környező falvak szokásaitól és hagyományaitól.
Az 1970-es években tűzoltó szertárat építettek, sőt labdarúgó csapatuk is volt, némi külső segítséggel. A zajdai laktanyai katonái közül is többen játszottak a csapatban.
A mezőgazdasági jövedelem nem tudott megfelelő megélhetést biztosítani az itt élők számára, ezért egyre többen választották az ipart. Az 1970-es években, pedig a környék falvaira oly jellemző módon, a hernyéki fiatalok egy része is a beköltözést választotta Lentibe vagy Zalaegerszegre, ahol kedvezőnek számító módon juthattak lakáshoz, felhagyva ezzel a megerőltetőnek számító bejárással.
Molnár László nyomán
Hernyék község honlapjáról
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)